2018. január 1. Hétfő

Reggel kicsit elaludtunk, 9-kor ébredtünk, aztán fél 10-kor Bécit is felébresztettem.

A reggeli zuhanyzás, fogmosás után az étteremben reggeliztünk rántottákat és tükörtojásokat sajttal, kolbásszal, babpürével (mindenhez adják), sült banánnal, palacsintát mézzel, és kaptunk sok-sok vizes kávét.

Óriási mimózafát találtunk a házacskánk mellett, ami szégyenlősen összehúzta a levelét, ha hozzáértünk, és a tegnap este becsukódott levelű trópusi fa is kinyllt az ajtó mellett.

Reggeli után összecsomagoltunk és kicipeltük a táskákat a még mindig a téren parkoló autónkhoz. Vettünk egy gallon vizet 16-ért (egy gallon benzin 200-ba kerül, 750 Ft) és elindultunk El Remate felé. Szállásunk ma estére még nem volt, úgyhogy meg kellett állni útközben.

Rio Dulce-ig gyorsan eljutottunk, itt óriási dugó volt a városban. Jó alkalom kínálkozott, hogy megálljunk, mert már délután 1 óra volt és a térkép nem jelölt több települést Floresig.

Egy étteremben, ahol volt wi-fi, rendeltünk hamburgereket sültkrumplival, kólával. Jó sok időt eltöltöttünk a foglalással, de aztán folyamatosan haladtunk El Remate-ig, a Lago de Petén Itza tó partjáig. Egyszer-egyszer megálltunk, hogy ananászt vegyünk kis útszéli árusoknál, és hogy fényképezzük a tájat. Sok legelő, púpos hátú marhát láttunk, szép, zöldellő erdőkkel borított hegyek-völgyek váltogatták egymást.

Este 8-ra érkeztünk El Remate-ba a Palomino Rancra, ahol a következő állomás volt. A fiúk éhesek voltak, ezért négyen bementek a városba, ahol helyi árusoknál sültcsirkét, krumplit, rizst és káposztasalátát ettek. Mi itthon hallottuk a sötétben, ahogy a lovak horkantanak (egy ranchon voltunk!), de aztán hamar elaludtunk.